Dabas, Pest megye egyik legfiatalabb vrosa hrom, illetve ngy eltr trtnelmi mltra visszatekint, egymstl marknsan klnbz rtegzds kzsg sszevonsa eredmnyeknt alakult ki. A vros szaki feln elterl Sri, amit - akrcsak szomszdait - a trk 1597 krl puszttott el. j birtokosa az 1700-as vek elejn katolikus szlovk rbresekkel teleptette be. A telepls dli feln Gyn tallhat. Pusztit az 1720-as vekben kezdtk betelepteni reformtus magyar, majd evanglikus szlovk jobbgyokkal. A Srival szomszdos Felsdabas annyiban hasonlt hozzjuk, hogy ide is teleptettek jobbgysgot, katolikus magyar rbres lakossga a XVIII. szzadban nll kzsgg szervezdhetett.
A kzpkorban csak egy Dabas ltezett, s mint npes helyet mr 1270-ben emltik az oklevelek. Gyn IV. Bla alatt mr fennllt, s ugyan a tatrjrskor elpusztult, de a XV. szzad kzepre ismt lakott telepls. A trk hdoltsg vgre az egsz krnyk elnptelenedett, s az 1690-es sszers alkalmval, mint lakatlan terletet vettk szmba.
Als- s Felsdabast 1947-ben kormnyhatrozattal egyestettk, 1966-ban pedig hozzcsatoltk Gynt s Srit is. 1970-re Dabas gy rte el a 13000-es, valban kisvrosias npessget, s miutn a fejlesztsi prioritsok nyomn kipltek a vross nyilvnts infrastrukturlis felttelei, nagykzsgi, 1984-tl vrosi jog nagykzsgi rangot kapott, melyre 1989-ben a vross nyilvnts tett pontot.
A vrosban lt hallig Kossuth Lszl, Kossuth Lajos desapja. Az ids Kossuth hzaspr 1838 oktberben lenyaival kltztt Pestrl Alsdabasra.
Dinnys Lajos (1901-1961) kisgazdaprti politikus, miniszterelnk, szintn Dabas szltte. 1947. mjus 31-tl 1948. december 10-ig Magyarorszg miniszterelnke volt.
Gyn nevezetes szltte Gyni (chim) Gza (1884-1917) klt, jsgr, akinek desapja a helyi evanglikus lelksz volt.
|