A szuronyok t�rt�nete

A szuronyok t�rt�net�nek meg�rt�s�hez egy m�sik, j�val �sibb fegyverig kell visszatekinten�nk az id�ben, t�l az �rott t�rt�nelem hat�rain, eg�szen az �svil�gig.

Az emberi t�rt�nelem els�, sz�r�sra szolg�l� sz�lfegyver�t minden val�sz�n�s�g szerint Homo erectus n�ven ismert korai �s�nk fejlesztette ki, �gy ez a fegyver �vmilli�s m�lttal b�szk�lkedhet. Arra nincsenek bizony�t�kaink, hogy ezek a kezdetleges, t�zben edzett fahegy� d�rd�k szerepet kaptak-e az emberek k�z�tti k�zdelmekben, de ezek voltak az �sei azoknak a bronzhegy� fegyvereknek, amelyekkel m�r bizonyosan harcoltak, �s amelyek az id�sz�m�t�s el�tti harmadik �vezredt�l k�l�n�s jelent�s�gre tettek szert az �kori vil�g csataterein.

Val�sz�n�leg a sum�rok voltak az els�k, akik �llati er�vel vontatott j�rm�veket vetettek be a h�bor�ikban, b�r Krisztus el�tt 2800 k�r�l megjelen� korai harci kocsijaikat m�g h�zias�tott szamarak h�zt�k. A l� els� (ugyancsak sum�r) eml�t�se n�h�ny sz�z �vvel k�s�bbr�l sz�rmazik, de ezt az egzotikus �llatot ekkoriban m�g csak mint "k�lhoni szamarat" emlegetik. Lovak vontatta harci szekerekr�l sz�l� besz�mol�kat azonban csak a k�s�bbi sz�zadokb�l ismer�nk.

A k�zel-keleten m�r r�g�ta ismert szam�rral ellent�tben a lovat messze �szakon, val�sz�n�leg a Fekete- �s a Kaszpi-tengert�l d�lre �l� hurrit�k h�zias�tott�k, de a l�vontat�s� harci kocsit a t�rt�nelemk�nyvekbe az Egyiptomra t�mad� hikszoszok �rt�k be az 1600-as �vekben. A k�vetkez� �vsz�zadokban a harci kocsi Egyiptomban is elterjedt, �s a mediterr�n t�rs�g h�bor�iban is egyre nagyobb szerepet j�tszott. Az i. e. 1286-ban a sz�riai Kadesn�l v�vott csat�ban a feljegyz�sek szerint m�r 3500 hettita �s sz�vets�ges harci kocsi vonult fel II. Ramszesz egyiptomi csapatai ellen.

Az els� �vezred elej�re az egyre nagyobb �s neh�zkesebb harci kocsikat lassan egy �jabb fegyvernem, a gyorsabb �s fordul�konyabb lovass�g kezdi felv�ltani. A lovass�got mint hader�t Assz�ria ismertette meg az akkori vil�ggal, b�r maga a lovagl�s, a l�nak igavon� helyett h�tas�llatk�nt val� alkalmaz�sa val�sz�n�leg �szakabbra, a szk�ta puszt�kon alakult ki.

�j fegyver sz�letik

A XVII. sz�zadi Eur�p�ban a gyalogs�g m�g mindig nem tudott m�st felvonultatni a soraikra t�mad� lovass�ggal szemben, mint a r�gi j�l bev�lt l�ndzsa modern megfelel�j�t, a hossz� �s k�nny� pik�t. Ez azonban m�r a t�zfegyverek kora volt, �s ez az ellentmond�s k�nyszermegold�sra k�sztette a hadseregeket: az ellens�ges gyalogs�g ellen is hat�kony, musk�t�val felszerelt katon�kat pik�val ell�tott t�rsaiknak kellett fedezni�k a lovass�ggal szemben. Ez persze azzal j�rt, hogy a pik�sok a gyalogos csapatok �sszecsap�sakor t�tlen�l vesztegeltek, a lovass�gi rohamok alatt viszont a kil�tt vagy �ppen m�k�d�sk�ptelenn� v�lt fegyver�kkel bajl�d� musk�t�sok v�ltak az esem�nyek t�tlen �s meglehet�sen kiszolg�ltatott szeml�l�iv�. A spanyollovasnak nevezett, ny�rsakkal ell�tott bakok sem jav�tottak igaz�n a helyzeten, mert mozgat�suk neh�zkes volt, �s hacsak nem vette mag�t k�r�l vel�k a gyalogs�g teljesen, a lovass�g k�nnyed�n megker�lhette azokat. Egy olyan megold�sra volt sz�ks�g, amely egyetlen katon�ban egyes�ti a musk�t�st �s a pik�st, illetve egyetlen fegyverben a pusk�t �s a l�ndzs�t. �s pontosan ez is t�rt�nt.

Ez az �j�t�s nem volt teljesen el�zm�ny n�lk�li. �nv�delmi c�lra m�r r�g�ta gy�rtottak olyan l�fegyvereket (f�leg pisztolyokat), amelyek cs�torkolat�ra kihajthat�, sokszor rug�val m�k�d� peng�ket er�s�tettek, �s a vad�szok is alkalmazt�k m�r a pusk�kra szerelhet� k�seket a neh�z vadkan�l� l�ndzs�k helyett. A hadi haszn�latban azonban ezek mindez ideig nem terjedtek el.

A katonai szuronyok pontos eredet�t hom�ly fedi, de val�sz�n�leg az 1600-as �vek k�zep�n Franciaorsz�gban, esetleg Spanyolorsz�gban sz�lettek meg. Ezek a korai t�pusok eszterg�lt k�pos fany�llel voltak felszerelve, amelyn�l fogva egyszer�en a musk�t�k cs�torkolat�ba kellett dugni �ket.

Voltak persze m�s pr�b�lkoz�sok is, pl. a musk�t�ra szerelhet� el�re kihajthat� vagy kih�zhat� ny�rsak, vagy a musk�t�k villa�llv�ny�nak ny�rsk�nt val� haszn�lata, de ezek v�g�l nem terjedtek el. A cs�be dughat� szurony ellenben az �vsz�zad m�sodik fel�ben az eur�pai hadseregek arzen�lj�nak megszokott elem�v� v�lt, az 1686-ban Buda visszafoglal�s�ra indul� cs�sz�ri csapatok is ilyennel voltak felszerelve.

Haszn�latukkal a puska eredeti funkci�ja term�szetesen megsz�nt, l�ni vagy a fegyvert �jrat�lteni csak a szurony elt�vol�t�sa ut�n lehetett. Ugyanakkor, mivel a szuronynak a pusk�hoz val� r�gz�t�s�re csak a markolat keskenyed� v�ge szolg�lt amely megszorult a cs�torkolatban, d�f�skor el�fordulhatott, hogy a testben megszorult penge kir�ntotta a szuronyt a puskacs�b�l. Ezek a h�tr�nyok az �vsz�zad utols� �vtizedeire egyre nyilv�nval�bbak lettek, �s tov�bbi �tkeres�sre sarkallt�k a fegyvergy�rt�kat. Az 1680-as �vekben megjelentek a dug�s szuronyokkal azonos kivitel�, de nyel�k�n k�t gy�r�vel felszerelt t�pusok, amelyeket a gy�r�kn�l fogva a puskacs�re lehetett h�zni, �gy m�r felt�z�tt szuronnyal is lehetett l�ni. Egy m�sik t�pus keresztvas�ra hossz�ban felhas�tott cs�vet er�s�tettek, �s enn�l fogva h�zt�k azt a musk�ta cs�torkolat�ra, mi�ltal a penge olyan t�volra ker�lt a cs� hossztengely�t�l, hogy az m�r az �jrat�lt�st sem zavarta. A k�vetkez� l�p�sben azut�n egyszer�en elhagyt�k az imm�r c�ltalann� v�l� markolatot, k�s�bb pedig a felhas�tott cs�darab helyett bajonettz�rral ell�tott k�p�t kezdtek haszn�lni. Ezzel azut�n megsz�letett a modern v�g�szurony, amit szinte v�ltozatlan form�ban alkalmaznak majd m�sf�l �vsz�zadon kereszt�l.

A pik�t v�g�l a XVII. �s XVIII. sz�zad fordul�j�n vont�k ki az eur�pai hadseregek arzen�lj�b�l, els�k�nt az osztr�kb�l 1689-ben. A szurony, lek�zdve gyermekbetegs�geit, a gyalogos katona legfontosabb sz�lfegyver�v� v�lt.

D�f�- �s v�g�szuronyok

A k�p�s r�gz�t�s megoldotta a fegyverek felt�z�tt szuronnyal val� haszn�lat�nak k�rd�s�t, a cs�t�l oldalir�nyban eltolt penge pedig az �jrat�lt�st sem akad�lyozta imm�r. �s b�r az els� ilyen szuronyok, pl. az osztr�k hadseregben 1705-ben bevezetett t�pus m�g mindig egyszer�en felhas�tott, z�r n�lk�li k�p�vel k�sz�lt, az 1722-es modell k�tszeresen megt�rt vonal� kiv�g�sa m�r a puskacs�h�z val� biztons�gos r�gz�t�st is megoldotta.

A sz�zad k�zep�ig a szuronyok peng�je m�g a r�gi divatot k�veti, ett�l kezdve azonban lassank�nt n�gy�l� ny�rss� alakul, �s az 1700-as �vek v�g�re kialakul a d�f�szurony. Ugyanekkor a vad�szcsapatok felszerel�s�ben megjelenik az egyenes kardszer� peng�vel ell�tott v�g�szurony is, amellyel ezekn�l az alakulatokn�l egy fegyverben igyekeztek egyes�teni a gyalogs�gi kardot �s a szuronyt. Fejl�d�tt a felt�z�tt szuronyok r�gz�t�s�nek m�dja is: el�sz�r egy, a puska �gyazat�ra szerelt rug�s kamp�val k�s�rleteztek, amely beleakadt a k�p� kiv�g�s�ba (ilyenek voltak az Augustin pusk�k szuronyai is), az utols� d�f�- �s v�g�szuronyok k�p�je azonban m�r egys�gesen egy elford�that� gy�r�vel volt ell�tva, amelynek kiv�g�s�n a c�lg�mb t�mbje felt�z�skor �thaladt, a m�g�tt elford�tva azonban biztosan r�gz�tette a szuronyt a fegyveren. Ez a megold�s a vad�szok v�g�szuronyain m�r a XVIII. sz�zad v�g�n megjelenik, egyeduralkod�v� azonban csak 1854-t�l, a Lorenz pusk�k bevezet�s�t�l v�lt.

Ez volt a szuronyok aranykora, amely jelent�sen megv�ltoztatta a hadvisel�s addigi k�p�t, a felt�z�tt szuronnyal egym�s fel� menetel� gyalogos ezredek k�pe (hiszen a szuronyos puska, ak�rcsak el�dje, a l�ndzsa, a gyalogosok egym�s elleni harc�ban is fontos szerepet kapott) a h�bor� val�s�gos jelk�p�v� v�lt. A XIX. sz�zad k�zep�re �gy t�nt, az el�lt�lt� fegyverek �s szuronyaik fejl�d�s�k cs�cs�ra �rtek. Egyszersmint azonban a v�g�hez is k�zeledtek.