Január 16.
15.00–15.45 Előadás:
A Habsburg-monarchia hadereje a forradalom előtt
A Habsburg-monarchia katonai szempontból nyitott államegyüttes volt, összefüggő, természetes határok nélkül, amelynek védelmét a perem országok – Galícia, Bukovina, Lombardia, Velence – sebezhetősége miatt nehezen lehetett szavatolni. A belső stabilitást az ideológia mellett a klasszikus katonai feladatokat mellőző és a katonai-rendőri feladatokra áttérő haderőnek kellett biztosítania. A külső biztonság garantálására a “Szent Szövetség”, a nagyhatalmak “testvéri segítségről” szóló, titkos katonai egyezménye szolgált. Az európai hódító külpolitika korlátozása után a kontinens uralkodói látványosan csökkentették katonai kiadásaikat és fegyveres erőiket.
15.45–16.00
Január 30.
15.00–15.45
A szabadságharc honvédsége
1848-49 forradalmi mozgalmai közül csak a magyar volt képes társadalmi, illetve nemzeti céljai védelmére a kor színvonalán álló reguláris fegyveres erőt létrehozni. A magyar honvédsereg a forradalom terméke volt, ám olyan haderő, melyet nem jellemzett a sebtében szervezett forradalmi hadseregekre általában érvényes profizmus hiánya. Éppen ellenkezőleg. A `48-as honvédsereg mind szervezését, szervezetét, mind pedig működési elveit tekintve a kor színvonalán állt. E sajátosságát az eseményekben, főként létrejöttének körülményeiben, valamint abban a tényezőben kell keresnünk, hogy alapját – legalább is részben – a császári-királyi hadsereg szabadságharchoz csatlakozott reguláris katonasága képezte.
15.45–16.00
Február 13.
15.00–15.45
A szabadságharc hadiipara
A hadiipar és a haditechnika története nálunk sohasem tartozott a kedvelt témákhoz, noha vitathatatlan, hogy 1848-49 részletes és valósághű feltárásának erre is ki kell terjednie. 1848-49 hadiipara vizsgálatának arra a kérdésre kell felelnie, hogy képes volt-e ez a honvédő harcot folytató, ugyancsak előzmények nélküli honvédsereget ellátni a kellő mennyiségű és minőségű fegyverzettel és felszereléssel. A válaszhoz abból kell kiindulnunk, hogy az 1848-ig Európa egyik legerősebb hatalmának számító Ausztria hadserege Magyarországon katonai vereséget szenvedett.
15.45–16.00
Február 27.
15.00–15.45
A szabadságharc fegyverei
A legtöbb kutató megelégszik annyival, hogy a szabadságharc során nagy fegyverhiány volt, amin úgy próbáltak segíteni, hogy összegyűjtötték a lakosságtól a vadászfegyvereket, s kiegyenesített kaszákkal látták el a fegyvertelen alakulatokat. Valójában a dolog ennél sokkal bonyolultabb volt, s a fegyverek kérdése okozta a szabadságharc katonai, de tulajdonképpen politikai vezetésének is az egyik legsúlyosabb, megoldásra váró problémáját.
15.45–16.00
Március 13.
15.00–15.45
A gyalogság története
A 17. század végén általános zsoldos seregek fő fegyvernemei a gyalogság és a lovasság volt. A tüzérséget többnyire még ekkor is csak mesterségnek tekintették. Ebben a korszakban lőfegyverrel még csak a gyalogezredek állományának egy részét látták el. A lőfegyver korabeli alaptípusa a muskéta volt. A lőportöltet mintegy 20 g-ot tett ki, amelyet már előre papírhüvelybe csomagoltak. Töltéskor a katona fogával feltépte a papírt, a lőport a csőbe szórta, fojtásként belenyomta a papírhüvelyt, majd pedig a golyót. A muskéta hatótávolsága mindössze 225 m volt.
15.45–16.00
Március 27.
15.00–15.45
A szuronyok története
A XVII. századi Európában a gyalogság még mindig nem tudott mást felvonultatni a soraikra támadó lovassággal szemben, mint a régi jól bevált lándzsa modern megfelelőjét, a hosszú és könnyű pikát, vagy spanyollovasnak nevezett, nyársakkal ellátott bakokat, azonban ezek mozgatása nehézkes volt, és hacsak nem vette magát körül velük a gyalogság teljesen, a lovasság könnyedén megkerülhette azokat. Egy olyan megoldásra volt szükség, amely egyetlen katonában egyesíti a muskétást és a pikást, illetve egyetlen fegyverben a puskát és a lándzsát. És pontosan ez is történt.
15.45–16.00
Szeptember 18.
15.00–15.45
A híradás története, a híradás eszközei a szabadságharcban
Az élő-szó teszi lehetővé, hogy az emberek előre tervezzenek, és közös munkájukat megszervezzék. Ezt a feladatot az emberi beszéd mindaddig el tudta látni, amíg az egymásra utalt emberek köre szűk volt, egymás közelében élő kicsiny csoportokat alkottak. Amikor azonban a művelődés fejlődésével a vadászat és gyűjtögetés mellett újabb termelési módok kezdtek elterjedni, amikor elkezdődött a pásztorkodás, és a hordák néptörzsekké egyesültek ez az érintkezési forma már kevésnek bizonyult. A megváltozott életkörülmények tehát új szükségletet hoztak létre: hírt adni a távollévőknek. Ezzel az igénnyel együtt megszületett az új technika: a híradás technikája.
15.00-15.30 Harcászati alaki foglalkozás: A gyalogság tevékenysége dobjelekre.
Október 16.
15.00–15.45
A honvédtüzérség az 1848-49-es szabadságharcban
A magyar hadseregszervezés egyik legnehezebb feladatának bizonyult a tüzérség felállítása. Az elvégzett munkával azonban mindenképpen arányban állt az a sok dicsérő szó, melyet e fegyvernem, nemcsak saját elöljáróitól, hanem az ellenségtől is kapott. Még olyan vélemények is elhangzottak, hogy a honvédsereg lövegeit talán francia tüzérek kezelik. A világosi fegyverletétel után az orosz tisztek keresték a honvédség francia tüzéreit. Nagyon elcsodálkoztak, hogy csak magyar fiatalembereket találtak.
15.45–16.00
November 20.
15.00–15.45
A honvédvadász csapatok története
A Habsburg birodalmi hadsereg Mária Terézia háborúiban érezte először egy olyan csapatnem hiányát, mely a nehézkes és tömegben alkalmazott sorgyalogságtól eltérően kisebb csoportokban felderítésre, előőrsi szolgálatra és az ellenség nyugtalanítására alkalmas. Ezt a különleges feladatot elsősorban szabadcsapatokkal igyekeztek megoldani; közöttük 1758-ban megjelent egy vadászcsapat is, amelyet Lacy tábornok szervezett. Mivel ezeket a szabadcsapatokat a hadjárat végén rendszerint feloszlatták, a hadseregben nem maradt vadászalakulat. A szabadságharc elején 12 tábori és 4 tiroli császári vadászzászlóalj képezte a könnyűgyalogságot.
15.45–16.00
Harcászati alaki foglalkozás: A gyalogság tevékenysége dobjelekre.Előadás: Harcászati alaki foglalkozás: A gyalogság tevékenysége dobjelekre. Előadás:
Előadás: Harcászati alaki foglalkozás: A szuronyvívás alapfogásainak gyakorlása kötelékben.Előadás: Harcászati alaki foglalkozás: A szuronyvívás alapfogásainak gyakorlása kötelékbenElőadás: Harcászati alaki foglalkozás: A szuronyvívás alapfogásainak gyakorlása egyénileg.Előadás: Harcászati alaki foglalkozás: A szuronyvívás alapfogásainak gyakorlása egyénileg. Előadás: Harcászati alaki foglalkozás: A szuronyvívás alapfogásai. Előadás: Alaki gyakorlatok: Sorakozás, igazodás, szétbontakozás.
Dabasi Honvéd Tüzér Hagyományőrző Közhasznú Alapítvány
Kovács Sámuel Tüzércsapata
Elméleti és gyakorlati képzési terv a gyalogság részére
a 2009. évre
|